Göncz Árpádra emlékezünk lánya szemével

Göncz Árpádra emlékezünk lánya szemével

1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, az 1989–90-es közép-kelet-európai demokratikus változások kiemelkedő szereplője, a III. Magyar Köztársaság első elnöke. Tíz éven át töltötte be ezt a közfunkciót. „Plebejus” államfő volt, erre – ő maga mondta – erkölcsi és politikai késztetést érzett, ahogyan az egyensúly őrzésére, a mérsékletre és a politikai jó modorra is. Összeállításunkban Göncz Árpádra emlékezünk. Lánya, Göncz Kinga arról is mesélt a Hírnöknek, hogy édesapja születésének századik évfordulóján megnyílik a Göncz Árpád Emlékhely.

– Többször beszélgethettem Göncz Árpáddal. Egyik alkalommal azt mondta, neki voltaképpen mindig is két szenvedélye volt: a családja és a magyar demokrácia.

– Igen, az egész élete erről szólt. A demokrácia a belső értékrendje volt.

Mondhatjuk úgy is: született demokrata volt?

– Abszolút.

Közéleti, történelmi szerepét, vagy inkább a privát, családi szempontokat választották rendezőelvként a Göncz Árpád Emlékhely kialakításakor?

– A két megközelítés egyensúlyára törekedtünk, akárcsak a Göncz Árpád Alapítvánnyal, amelyet mi, a négy gyerek hoztunk létre. Azt gondoltuk, meg kell őriznünk mindazt, amit a szüleink képviseltek, és érdemes azt az egyszeri történelmi pillanatot is felidézni, amikor valaki egy százötven lakásos Bécsi úti bérházból köztársasági elnök lehetett. Anyám, apám szinte minden pénzükből, amit fizetésként kaptak, rászorulókat támogattak. A minimális szülői örökségünkből vettünk egy kis lakást ugyanabban a Bécsi úti házban, ahova az esküvőjük után, 1947 elején beköltöztek, s ahol egészen 1990-ig laktak. Ezt a másfél szobát rendeztük be emlékhelynek.

Egy ideig még akkor is itt, a Bécsi út 88–90.-ben éltek a szülei, amikor édesapja már államfő volt.

– Így van, nem állt még készen a Béla király úti elnöki rezidencia. Göncz Árpád államfőt egy hatalmas körfolyosós házban – a rendszerváltás első perceiben – sámlin ülve őrizte a köztársasági őrezred. Anyám rendszeresen behívta őket ebédelni. Ők pedig akkor is kísérték az apámat, amikor levitte a szemetet. Ilyenek is voltak a rendszerváltás első percei.

Még szülei életében elárverezték édesapja protokollajándékait. A befolyt összegből az értelmi és halmozottan sérült gyermekek Kézenfogva Alapítványát támogatták, amelyet 1993-ban alapítottak a szülei. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tára is kapott Göncz Árpád hagyatékából. Mi került most az emlékhelyre?

– A Bécsi úti emléklakásba szüleink személyes tárgyait vittük, például könyveiket, festményeiket, régi bizonyítványokat, dokumentumokat. Első közös otthonuk hangulatát szerettük volna visszaadni. Szívmelengető volt a lakást berendezni, a tárgyak kapcsán újraéledt a múlt, a szüleink élete és a mi gyerekkorunk is. Itt lesz az alapítvány székhelye is.

Van olyan tárgy, amelytől sosem váltak meg a szülei?

– Kötődtek a tárgyaikhoz. Ilyen volt a Bécsi úti nappali garnitúrája, a kanapé, két fotel, asztal. Az egyik fotelt átlőtték a háborúban, sokáig látszott rajta a történelmi sérülés. Majd restaurálták, már nincs rajta lövésnyom. Ezeket a bútorokat vitték magukkal a Béla király útra, onnan a Vérhalom téri házba, és most látható az emlékhelyen is. Ha az ember belegondol apám életútjába, az otthon és az anyám mindig is nagyon fontos háttér volt számára.

– Göncz Árpáddal a köztársasági elnöki ethosz össznemzeti élménnyé vált. Erkölcsi formát adott a III. köztársaságnak. Ki lehet ezt fejezni az emlékhellyel?

– Apám sosem a saját érdekeit követte, az egész életét a közjó szolgálatába állította, amit meg is fogalmazott elnökké választásakor: „Azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket.” Sokszor hangsúlyozta azt is: a magánerkölcs és a közerkölcs az emberben elválaszthatatlan. Õ ezt az ethoszt követte mindvégig, és az emlékhely – reményeink szerint – ugyanezt fejezi ki.

Tudta?

Göncz Árpád tíz éven át magasan a legnépszerűbb magyar politikusnak számított. 1991-től minden hónapban vezette a politikusok népszerűségi listáját. Amikor 2000 júniusában leköszönt, abszolút rekordot döntött a 86 pontos rokonszenvindexével.

Göncz Árpád tisztelete a XIII. kerületben

„Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott nézetét, életútját követendő példának tekinti a XIII. kerület”, mondta dr. Tóth József polgármester az egykori államfő szobrának avatóünnepségén 2018. október 5-én (halálának harmadik évfordulóján). A szobor az Árpád hídi metróállomás észak-pesti oldalán áll. Ezt a dinamikusan fejlődő városrészt szintén Göncz Árpádról nevezte el a kerület 2016-ban. A 100. évfordulóhoz kapcsolódva számos rendezvénnyel emlékezik meg a kerület Göncz Árpádról, aki a hazafiság, a demokrácia és az emberiség értékrendjéhez volt hű egész életében.

Göncz Árpád: Azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket

KÁG

Forrás: XIII. kerületi Hírnök újság – 2022/3. lapszám